Oslói utazásunk 2. napjával folytatódjon a beszámolóm. Az első részt ITT olvashatjátok.

Valamennyire minden napunkat megterveztük, tudtuk, hogy körülbelül mikor mit akarunk megnézni, de picit a spontaenitásra is hagyatkoznunk kellett, hisz Osloban az időjárás szeszélyes. 

Amiben biztosak voltunk, hogy a 2. napunk legnagyobb kirándulása a Holmenkollen síugrósáncra fog vezetni. Már első nap kiszúrtam az Opera tetejéről a hegyoldalban magasodó vascsodát. 

Reggel, látva, hogy napsütéses az időjárás egyből erre indultunk. Ahogy a városi közlekedés minden pontja remek, így ide is nagyon egyszerű eljutni. Az 1-es metró pontosan a sánc alatt tesz le minket, ahonnan egy rövid sétával elérhetjük a kilátót. Azért ne egy laza gyaloglásra gondoljatok. Meredek hegyen kell felfelé menni, de megéri! Van egy Holmenkollen nevű étterem kb. félúton, onnan mindenképp tekintsetek vissza az öbölre. Fantasztikus a látvány az Északi-tengerre! Benyúló zöld szigetek, sok-sok hajó, Oslo látképe, az ember csak úgy ülne és nézné órákig. 

Elérve a Holmenkollen síközpontot a parkolónál ha jobbra indultok, ahogy mi is tettük, az építménnyel szemben fogjátok találni magatokat. Hatalmas, eszméletlen élőben látni. Szerintem egyik kép se adja vissza, amit ott érzékel az ember. Tévében is számtalanszor láttam már, de nem! Ezt át kell élni élőben!

Mivel a végcél a tetején lévő kilátó volt, így próbáltuk megfejteni, hogyan is juthatunk el a liftig. Elárulom,hogy a síközpont parkolójától ha balra mentek egy kis emelkedőn, akkor megtaláljátok, illetve ha szemben álltok a sánccal, akkor is balra kell indulni vissza a parkoló felé. Mi erre nem nagyon jöttünk rá, illetve semmi kedvünk nem volt ott keringeni, így a legnehezebb utat választva a bal oldali hatalmas lépcsőkön másztunk fel a felvonóig. Mit ne mondjak, tériszonnyal, fényképezőkkel a nyakba, kabátban, erőt próbáló feladat volt :D Azóta is emlegetem, jó élmény! :)

A felvonóhoz vezető Holmenkollen Múzeumban a síugrás történetét is megismerhetitek. Mi elég korán érkeztünk, mégis már sor fogadott. Itt is nagy hasznát vettük az Oslo Pass-nak, hisz sorban állás nélkül haladhattunk át a múzeum részen, ráadásul ezt is ingyen látogathattuk meg. (A beszámoló 1. részében bővebben is írtam az Oslo Pass-ról.)

A Holmenkollen 134 méter magas, 1952-ben itt rendezték az olimpiát, frenetikus kilátás nyílik a tetejéről! A liftből kiszállva egy picit meg is ijedtem, hogy, hogy fogok én boldogulni a tériszonyommal itt, de ha kimentek a legmagasabb tetőteraszra ott már annyira nem félelmetes, mert magas korláttal vették körül. És, te jó ég, micsoda kilátás van! Ha rágondolok,még most is kiráz a hideg. Skandinávia olyan fantasztikus! Elnézel jobbra és hatalmas erdőket látsz, faházakkal, sok-sok fenyvessel, sűrű lombkoronákkal. elnézel balra és ott van egész Oslo alattad. Lenyűgöző az öböl, ahogy futnak ki a hajók az Északi-tengeren, ahogy felfedezed a Tjuvholmen részt, vagy a kis szigeteket. Biztos, hogy ez a legmeghatározóbb rész számomra az oslói útból. 

Kicsit se vaciláljatok azon, hogy vajon az északi részek adnak-e élményt, mert nemhogy adnak, de hatalmas benyomásokat tesznek az emberre! Utazzatok ti is Skandináviába és fogjatok a szavamon! :)

Második napunkon, mivel csodás napos idő volt, a Vigelandpark volt még terítéken. A híres norvég szobrászról elnevezett hely nagyon nagy élmény, főleg művészeti vonzódásúaknak. Az alkotások csoportosítva, csodás környezetben vannak elhelyezve. Vigelandról azt olvastam, hogy európai utazásai során hatással voltak rá a szoborparkok, így ő is megalkotta a norvégok sajátját. Olyan kifejezőek és mégis olyan robosztusak. Azóta is szinte hetente végigpörgetem ezeket a képeket. Nekem nagyon tetszettek!

A díszkert hatalmas, sok időt el lehet itt tölteni, nem kifejezetten használ a lábaknak, de minden lépés megéri ;)

Természetesen ezután, a csodás időben felmerült bennünk, hogy ne hagyjuk másnapra a sétálóutcát, a Karl Johans gate meglátogatását, hanem menjünk végig rajta még aznap. Oslo legimpozánsabb utcája csalogatja a turistákat. Nemcsak a szuvenírboltokkal, de az út menti épületekkel is. Itt találjuk a Parlamentet, a Színházat, de rengeteg parkot és múzeumot is. Ha pedig szembe tekintünk a dimbes-dombos utca végén emelkedik a Királyi Palota. A Grand Hotel épülete is megér egy fotót. 

A nap befejezéseként természetesen egy fagyira még visszagyalogoltunk a kikötőhöz. Akkora hangulata van! Jó volt ott lenni. 

Következő részben az utolsó, azaz a 3. napunkat olvashatjátok.

Addig is, ha tetszett osszátok meg, hogy más is ötletet merítsen az élményeinkből.

Szállás bárhová: ITT

Tetszett az ötlet? Lájkold ITT a blogomat, hogy a Facebookon is tudd követni az olcsó repülőjegyeket. Illetve olvasd el a többi helyről szóló írásaimat is! :)